 |
|
A Georgikon majort Festetics György, a Georgikonnal, Európa legidősebb agrár- felsőoktatási intézményével egy időben, 1797-ben alapította, és 1848-ig, annak fennmaradásáig önálló tangazdaságként működött. A kor legismertebb gazdasági szakemberei tanítottak a Georgikonban, és egyben a tangazdaságot is irányították. A major a gyakorlati oktatás mellett a kísérleti gazdálkodás színtere volt. Gyakran próbáltak ki külföldről hozott eszközöket, új termékeket és eljárásokat, a kísérletezésekről pontos kimutatásokat vezettek.
A major a Georgikon megszűnése után is a korszerű gazdálkodás színtere maradt, 1848-tól a keszthelyi Festetics-uradalom részeként működött tovább. Az 1865-ben állami intézményként Keszthelyen újjáéledő agrár-szakoktatás nem kapta meg a Festetics-családtól a Georgikon majort, a Várvölgyi út mentén új tangazdasági központ épült, de egyes gyakorlati foglalkozásokat a régi majorban is tarthattak a tanintézet hallgatóinak.
|
| A 20. század közepén a major cselédségéből szervezett tagsággal termelőszövetkezet alakult. A szövetkezetben a felújításokat mellőzték, a szükséges karbantartások híján a régi épületek állapota leromlott. A major közelében az 1960-as évek végén lakótelep létesült, üzemi méretű állattartásra alkalmatlanná vált. Különösen Csiki László keszthelyi főiskolai tanár közbenjárásának köszönhetően a majort nem bontották le, központi részét, a Georgikon korában épített épületeket átvette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, és műemlékvédelmi felügyeletet kapott. |
 |
A múzeumi filiálé ünnepélyes megnyitóját 1972. július 1-én, a Georgikon alapításának 175. évfordulóján tartották. A Georgikon Major első kiállításait a legjobb állapotban fennmaradt gazdasági épületben, a magtárban rendezték be. A pincében szőlészeti és borászati, a földszinten és az emeleten szakoktatás-történeti, a padláson gabonatisztítást és tárolást bemutató kiállítások nyíltak. Átfogó tervezési időszakot követően, több évtizedig tartó felújítás következett a majorban. 1984-ben elkészült el az ököristálló, és az épületben a mezőgazdasági eszközöket és gépeket bemutató kiállítás kapott helyet. Az 1990-es évek elején a lóistálló, majd a juhhodály raktári egységgé lett kialakítva, és egy budapesti raktárból nagyszámú mezőgazdasági eszköz és gépgyűjtemény került áthelyezésre.
 |
|
Az új évezred első évtizedében a kiállítótér bővült. Az irodák közelében, a régi borjúistállóban 2002-ben fűthető tanácsterem (Csiki-terem), a lóistállóban állattenyésztést bemutató kiállítás (2009) és kádárműhely (2011) nyílt. Számos új rendezvény került bevezetésre, évente ismétlődő rendezvény lett a Szent György-napi múzeumnyitó, a Majorbéli géptalálkozó, a Múzeumok Éjszakája, a nyáron tartott gyermekfoglalkozás, a Majorbéli kaláka, és rendszeressé vált a gyermekeknek kiírt pályázatok, különböző vetélkedők szervezése.
2009-ben a múzeumi kert hasznosítására elkészült egy történelmi bemutatókert terve, és az Új Széchenyi Terv keretében, a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program turisztikai célú támogatásával 2011-ben élménygazdaság kiépítése kezdődött meg.
|
Vissza a nyitóoldalra
|
„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.”