Georgikon

Keszthelyt nemcsak a Balaton fővárosának nevezik, de az agrárszakoktatás bölcsőjeként is emlegetik, mert 1797-ben Európában elsőként alakult a városban önálló agrár-felsőoktatási intézet. Az alapító, Tolnai Festetics György gróf az iskolát keresztneve (Georg) és a mezőgazdaságtan (Georgica) görög-latin jelentésére is utalva Georgikonnak nevezte el. A tanintézet szervezésénél elsősorban Nagyváthy János, Tessedik Sámuel és az európai hírű német tudós, Albrecht Thaer látta el tanácsokkal. Az iskolaalapítás költségeit birtokainak bevételéből fedezte, amely a 19. század vége kedvező piaci lehetőségeinek (háborús konjunktúra), másrészt Nagyváthy János sikeres birtokigazgatásának köszönhetően kedvezően alakult.

 

Keszthely-Georgikon.jpg

 

A Georgikon többféle (felső-, közép-, alapfokú) iskolát foglalt magába.

Tudományos Gazdasági Iskola (1797-től): gazdatisztképzés felsőfokon.

Földműves Iskola (1798-tól): jobbágyfiúk oktatása mezőgazdasági alapismeretekre.

Uradalmi Jogászképző Iskola „Pristaldeum” (1804-től): uradalmi jogtanácsosok képzése.

Erdész- és a Vadásziskola (1806-tól): felső tagozatán erdészek, alsó tagozatán erdőőrök és erdőkerülők képzése.

Kertész Iskola (1806-tól): uradalmi kertészek képzése középfokon.

Mérnök- és Építésziskola (1808-tól): az uradalmak csatornázási, építkezési, műszaki igényeinek megfelelően hallgatók „inzsellér practicánsok” képzése felsőfokon.

Lovásziskola „Hippiatrica Oskola” (1807-től): középfokon ménesmesterek, alapfokon lovászok képzése.

Gazdasszonyképző Iskola (1808-tól): cselédek leányainak háztartási ismeretekre oktatása.

 

Az alapító pályázatokat hirdetett meg a Georgikon hallgatóinak támogatására. Ösztöndíjjal támogatta azokat is, akik tanulmányaik befejeztével nem Festetics-birtokon kívántak elhelyezkedni. A felsőfokú képzésre jelentkezőknek legalább gimnáziumi végzettséggel és megfelelő magyar, német és latin nyelvismerettel kellett rendelkezniük. Nemes és nem nemesi származású fiatalok — vallásukra való tekintet nélkül — egyaránt tanulhattak a keszthelyi tanintézetben.

A tanév, amelyet eleinte harmadokra (trimeszterekre), később félévekre osztottak, november elejétől szeptember végéig tartott. A záróvizsgákon legjobban szereplő hallgatók a tanév végén ─ az 1810-es évek végén a Helikon ünnepség keretében ─ Georgikon érmet (Numisma Oeconomicum) és mentekötő Georgikon láncot kaptak jutalmul. Az első érmet 1801. augusztus 23-a, József Nádor látogatása emlékére verette Festetics György. Az érem első lapján „Vive memor nostri rigidi servator honesti” (Úgy élj és cselekedjél, hogy becsületünk őrzője légy) felirat áll. A jogi tanulmányokért Werbőczi Istvánt ábrázoló érmet (Numisma Iuridicum) kaptak a kitüntetettek.

asboth.jpg
   

 Az 1848. március 15-i pesti forradalmat követően kibontakozó, új polgári Magyarország a Habsburg abszolutizmussal szemben önvédelmi harcra kényszerült, a Georgikon tanárai és hallgatói az elsők között csatlakoztak a zalai önkéntesekhez. A tanintézet 1848. június 1-én bezárta kapuit.


Vissza a nyitóoldalra
Akadálymentes verzió