Gróf Tolnai Festetics György (Ság, 1755. január 1.– Keszthely, 1819. április 2.) gazdasági újításaival, oktatást, kultúrát támogató tevékenységével kiemelkedett kora földbirtokosainak sorából. A művelődés, a szakképzés, a céltudatos oktatáspolitika jelentőségének felismerésében nagy hatással voltak Festeticsre a kor felvilágosult Habsburg uralkodói.  Festetics György császárhű családból származott. Édesapja Festetics Pál Mária Terézia bizalmi körébe tartozott ─ udvari tanácsos volt, 1772-ben grófi címet kapott, és a Magyar Kamara alelnöke lett ─ pénzügyi és államigazgatási kérdésekben a királynő gyakran támaszkodott tanácsaira. Festetics György édesanyja Bossányi Júlia grófnő.

 Festetics György számára meghatározóak voltak bécsi, különösen a Theresiánumban töltött diákévek. Az általános gimnáziumi és jogi alapismeretek mellett nyelveket tanult, művészeti képzésben részesült, és megismerkedett a francia felvilágosodás íróinak munkáival. Tanulmányait követően rövid hivatalnoki munkavállalás után katonai pályára lépett. Kezdetben a Nádasdy huszárezredben szolgált, majd pályája csúcsán, a Graeven huszárok alezredeseként szerkesztője volt az 1790-es országgyűléshez intézett beadványnak, amelyben síkra szállt a magyar nemzeti jogokért. A beadványt követően fogságra ítélték. Közel két évtizednyi szolgálat után megszakadt katonai karrierje, 1791 májusában kilépett a seregből és keszthelyi birtokára költözött. Elsőszülött fiúként a Festetics-uradalmak örököse lett.

Festetics László		Festetics György

 Uradalmait, jelentős adósság terhelte, ezért a gazdaság átszervezésébe, reformokba kezdett.  Nagyváthy Jánost, aki az első magyar nyelvű, átfogó mezőgazdasági szakkönyv szerzőjeként szerzett hírnevet, fogadta fel uradalmainak kormányzására, és a termelés ésszerűsítésével rövid idő alatt jelentős jövedelemhez jutott. Birtokainak bevételéből támogatta a magyar nyelvű szaklapok kiadását, alapítványokat hozott létre, iskolákat alapított és támogatott Keszthelyen, katolikusként református gimnáziumot alapított Csurgón. Többször ajánlott fel nagyobb összeget a magyar tisztképzésre. Nevéhez fűződik a keszthelyi kastély kiépítésének folytatása, benne a nagyszabású könyvtár létrehozása. Legjelentősebb vállalkozása az volt, hogy a hazai gazdasági elmaradottság ellensúlyozására 1797-ben gazdasági szakemberek képzésére kastélya szomszédságában tanintézetet létesített. Haláláig nagy odaadással vett részt a Georgikon alakításában, tanárainak kiválasztásában, a feltételek megteremtésében. A Georgikon mintaértékű volt nem csak Magyarországon, de a nyugati gazdasági szakemberek, szakírók is támogatták és érdeklődéssel figyelték az intézet munkáját.

Festetics György felesége Jakabházi Sallér Judit (1765-1829) volt, akitől egy fiú- és három leánygyermeke született. Testvérei Júlia, János és Imre, valamennyien tehetséges emberek voltak. Júlia Festetics György barátja, Széchenyi Ferenc feleségeként vett részt a nemzeti kulturális életben.  Festetics Imre a juhnemesítésben ért el jelentős eredményeket. Az 1819-ben, Brünnben megjelent írásában több tudománytörténeti szempontból jelentős, új genetikai megállapítást közöl. Festetics János a vármegye hivatalnokaként szerzett érdemeket.

Festetics György halála után fia Festetics László (1785-1846), a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is fenntartotta, fejlesztette a Georgikont, sokat tett a külföldi szakmai kapcsolatok ápolásáért, támogatta a magyar kulturális élet számos területét, adományokkal hozzájárult a füredi magyar nyelvű színház létesítéséhez, a magyar könyvtárhálózat megvalósításához.