A mezőgazdasági termelés, a mezőgazdaságban használt eszközkészlet hosszú évszázadokon át alig változott. A 19. század közepéig a robot és dézsma nyilvántartása volt a legfontosabb teendő, néhány nagybirtokon - így a Georgikont alapító Festetics György gróf uradalmaiban - törekedtek csak az angliaihoz hasonló, korszerű földművelési rendszerek bevezetésére, képzett szakemberek alkalmazására. 1848 után, a feudális kötöttségek megszűnésével lehetőség nyílt a mezőgazdaság tőkés átszervezésére. Az eddig robotmunkára épülő gazdaságokat fel kellett szerelni új termelési eszközökkel.

 A mezőgazdaság gépesítését kezdetben ugyan lassította a tőkehiány és az alacsony munkabérek, de az új eszközök, gépek fejlődésével a nagy- és középbirtokosok egyre inkább belátták, hogy a gépek nagyobb teljesítőképességével a legtöbb területen növelhető a hozamok mennyisége, javul a termés minősége és csökkenteni lehet a termelési költségeket. A 19. század végén a javuló hitelviszonyoknak, a kedvezőbb értékesítési lehetőségeknek köszönhetően a kisüzemek mellett kiépült a hazai nagyüzemi mezőgazdasági gépgyártás, amely korszerű termékeivel képes volt a hazai piac mellett külföldön is megfelelni.

A major régen istállóként használt épületében megtekinthetjük a talajművelés, a vetés, az aratás, a cséplés korszakra jellemző - még az idősebbek emlékezetében megmaradt - elsősorban magyarországi gépgyárak által gyártott eszközeit, gépeit, gőz és motorikus erőgépeit, traktorait, a szállításban nélkülözhetetlen szekereket, kocsikat és szánokat. A leírások és képek alapján megismerkedhetünk használatukkal, működésükkel.

A bemutatott tárgyak között szerepel a Magyarországon ma fellelhető - működőképes - legkorábbi magyar gyártású traktor, az 1924-ben készült HSCS nyersolajtraktor és még több „Hoffer' traktor, lokomobil, cséplőszekrény a két világháború közötti időszakból.

A kiállításhoz kapcsolódik, de a magtár árkádjai alatt látható a Georgikon Majormúzeum egyik legérdekesebb műtárgya - a Közép-Európában csak itt kiállított - az angliai Fowler gyárban készített, százéves kétgépes gőzeke. A gőzeke a Szent György-napi múzeumnyitás és a júliusi Majorbéli géptalálkozó alkalmával működés közben is megtekinthető.