Szent György-nap jeles, szerencsés nap a naptárban

A nap névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője, több lovagrend patrónusa. Magyarországon már Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje.

A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap a naptárban, ettől a naptól számítják az új életet, a nap melegét. Egész Európában a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon, tavaszodván a földeken az asszonyoknak is többféle tennivalója akadt, ekkor vetik a kukoricát, uborkát, burgonyát, babot, a szőlőben is megindult a munka.

A magyar paraszti megfigyelések szerint Szent György napja időjárási határnap. „A Szent György napja előtti égzengés még havat hoz” - mondja a népi bölcsesség, ami azt jelenti, hogy György napja előtti erős felmelegedés erős lehűlést von maga után. Egyúttal azonban azt is tartják - és végeredményben ez nincs ellentétben az előbbi megfigyeléssel, hogy „ha Szent György előtt megzendül az ég, jó termés várható", azaz: ha meleg az idő április derekán, megerősödnek a vetések, és bő termést ígérnek. Azt is megfigyelték, hogy „ahány nappal Szent György előtt előjönnek a békák, annyi napig lesz még hideg”. A magyar parasztság Szent György napjától számítja a búza érésének szakaszait, amelyek szerint „Györgykor szárba szökken, májusban kihányja a fejét (kalászba szökken), Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pálkor megszakad a töve, lehet aratni”. Általában ismert, „ha Szent Györgyre a vetés olyan magasra nő, hogy a hollók, varjak elbújhatnak benne, akkor jó lesz a termés”.

Sok hiedelem fűződik e naphoz, melyek a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. A gazdák ekkor adták át a pásztoroknak (rovásra vették) a nyájat, akik ettől kezdve (többnyire Miklós napjáig) feleltek az állatokért. Az állatok első kihajtását, hogy a gyarapodást, fejlődést segítsék, rítusok kísérték. Zalában zöld ággal paskolták a jószágot, s közben mondták: „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”. Hogy egészséges legyen a jószág, a nyájat tűzön is áthajtották, maguk pedig, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék, háromszor ugrottak át rajta. Régen ekkor fogadták fel a legtöbb cselédet

Ez jeles boszorkányjáró nap is volt, a rontó szándék kivédésére kifüstölték a tejesköcsögöket, az istállóhoz pedig zöld vagy tövises ágakat raktak. A néphit sok titokzatos, varázslatos dolgot hoz összefüggésbe György napjával, különösen annak éjszakájával, amikor az asszonyok, hogy az egészségét megőrizzék, vászonnal harmatot szedtek, a harmattal itatták a jószágot és másnap harmattal sütöttek a családnak pogácsát. A György-napon szedett virágnak is gyógyerőt tulajdonítottak, szárítva eltették, és később betegségre használták. A gyógyfüvek szedésének ez a legjobb időszaka, ekkor a legmagasabb a hatóanyag tartalom. Erre a napra öltözik virágpompába a gyöngyvirág, amit Szent György virágjának is neveznek, csokrával illatosítják a szobát. 

Honlapunk  „Család kreatív” oldalán tippeket adunk a húsvéti ajándékkészítéshez, kulcsoskalács készítéshez, tojásfestéshez, megmutatjuk  kisállatainkat, családi közös játékra adnak lehetőséget a fejtörők és furfangos feladatok. Folyamatosan helyezünk fel új ismereteket, játékos feladatokat. Tarts velünk!

Majorbéli húsvéti piknik

Emlékeztető a korábbi rendezvényekről